Az elektromos repülőgépek felemelkedése
Az elektromos meghajtású repülőgépek fejlesztése az utóbbi években jelentős előrelépést mutatott. A legújabb prototípusok már képesek rövidebb távolságokat megtenni, és a technológia folyamatosan fejlődik. Az Eviation Aircraft által tervezett Alice nevű repülőgép az egyik legígéretesebb modell. Ez az elektromos repülőgép akár 1.000 kilométeres hatótávolságot is elérhet, ami ideálissá teszi regionális járatokhoz. Az Alice repülési ideje jelentősen rövidebb, mint a hagyományos turbopropelleres repülőgépeké, és mivel teljesen elektromos, gyakorlatilag nulla károsanyag-kibocsátással működik. Az első kereskedelmi járatok bevezetését 2027-re tervezik, ami az iparág számára nagy lépést jelenthet a fenntarthatóság felé.
A világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója, az Airbus, szintén nagy erőkkel dolgozik az elektromos meghajtású gépeken. Az Airbus ZEROe projekt keretében hidrogén-üzemanyagcellás és hibrid-elektromos repülőgépeket fejlesztenek, amelyek célja a CO2-kibocsátás drasztikus csökkentése. A tervek szerint 2035-re a ZEROe projekt repülőgépei már kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. Az Airbus becslései szerint ezek a repülőgépek akár 100 utast is szállíthatnak 1.800 kilométeres távolságra, ami ideális lehet rövid- és középtávú járatokhoz Európában és Észak-Amerikában.
Fenntartható légitársaságok
Míg a repülőgépgyártók az új technológiák kifejlesztésére koncentrálnak, addig a légitársaságok is lépéseket tesznek a fenntarthatóság irányába. A KLM, a világ egyik legrégebbi légitársasága, 2019-ben indította el "Fly Responsibly" programját, amelynek célja, hogy a légitársaság 2030-ra 15%-kal csökkentse a CO2-kibocsátását. A program keretében a KLM növeli a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) arányát, és a repülési útvonalak optimalizálásával is csökkenti az üzemanyag-fogyasztást. A KLM emellett arra ösztönzi utasait, hogy válasszák a vonatos utazást a rövid távú járatok helyett, különösen Európán belül, ahol a vasúthálózat kiválóan fejlett.
A skandináv légitársaságok szintén élen járnak a fenntarthatóság terén. A norvégiai Widerøe például 2020-ban indította el az első elektromos regionális járatot, és célul tűzte ki, hogy 2030-ra a teljes flottája elektromos legyen. Ezzel jelentősen csökkenthetik a légiközlekedés által okozott környezeti terhelést Skandináviában. Hasonlóan ambiciózus célokat tűzött ki a SAS is, amely 2030-ra a járatainak 50%-át SAF üzemanyaggal kívánja üzemeltetni. Az ilyen üzemanyagok akár 80%-kal is csökkenthetik a CO2-kibocsátást a hagyományos kerozinnal szemben.
Fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF)
A fenntartható repülőgép-üzemanyagok kulcsfontosságúak a légi közlekedés környezeti hatásainak csökkentésében. A SAF olyan bioüzemanyagokat jelent, amelyeket megújuló forrásokból, például növényi olajokból, használt sütőolajból vagy akár algákból állítanak elő. A legnagyobb előnye, hogy a hagyományos kerozinnal kompatibilis, így a meglévő repülőgépek jelentős átalakítás nélkül is használhatják. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint a SAF 2030-ra a globális repülőgép-üzemanyag-felhasználás 10%-át teheti ki, ami jelentős előrelépést jelentene a kibocsátáscsökkentési célok elérésében.
Azonban a SAF széles körű elterjedése még mindig kihívásokkal néz szembe. Az előállítási költségek jelentősen magasabbak, mint a hagyományos kerozin esetében, ami a jegyárak emelkedéséhez vezethet. Ennek ellenére egyre több légitársaság vállalja, hogy növeli a SAF arányát a flottájában. A Lufthansa például már 2021-ben bejelentette, hogy megduplázza a SAF felhasználását, míg a British Airways 2022-ben indította el első teljes mértékben SAF-alapú járatát London és Glasgow között.
A jövő kihívásai és lehetőségei
Bár az elektromos repülőgépek és a fenntartható üzemanyagok jelentős előrelépést jelentenek, a légi közlekedés teljes dekarbonizációja még hosszú utat igényel. A technológiai fejlődés mellett az iparágnak szembe kell néznie a növekvő utazási igényekkel és a folyamatos gazdasági nyomással is. Azonban a légitársaságok és a repülőgépgyártók elkötelezettsége a fenntarthatóság mellett azt jelzi, hogy az iparág komolyan veszi a kihívásokat.
A következő években várhatóan több innováció is megjelenik majd, például az autonóm repülőgépek vagy a szuperszonikus, mégis fenntartható utasszállítók formájában. Az egyik legfontosabb kérdés azonban az lesz, hogy a légiközlekedési ipar hogyan képes alkalmazkodni a változó szabályozásokhoz és a fenntarthatósági elvárásokhoz, miközben megőrzi a versenyképességét és a globális mobilitást.
