„Minden nap egy új kihívás”
– Hogyan kezdődik egy műszak egy légiforgalmi irányító számára?
B. K.: A műszakunk már az érkezés előtt elkezdődik, hiszen folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a légiforgalmat és az időjárási viszonyokat. A reptérre érve átveszem a műszakjelentést az előző csapattól, és megnézem a nap várható forgalmát. Ezután egy rövid eligazításon veszünk részt, ahol az esetleges különleges helyzeteket, például VIP-járatokat vagy időjárási problémákat is megbeszéljük.
– Milyen felelősségek tartoznak hozzád munka közben?
B. K.: Az én feladatom az érkező és induló járatok koordinálása a toronyból. Én adom ki az engedélyeket a pilótáknak a gurulásra, felszállásra és leszállásra, és folyamatosan figyelem a radarokat és a rádióforgalmat. Az irányítás során másodpercek alatt kell döntéseket hoznunk, hiszen egy hiba súlyos következményekkel járhat.
– Melyik volt a legstresszesebb pillanat a karriered során?
B. K.: Volt egy eset, amikor egy repülőgép egyik hajtóműve meghibásodott közvetlenül felszállás után. Ilyenkor minden más forgalmat azonnal újra kell szervezni, biztosítani kell a gyors és biztonságos visszatérést. A pilótával együttműködve sikeresen lehoztuk a gépet, de ezek azok a pillanatok, amikor a pulzus megugrik.
– Mit tartasz a legjobb részének ennek a munkának?
B. K.: A kihívás és az adrenalin! Minden nap más, nincs két egyforma műszak. Az ember folyamatosan koncentrált, és a munkánknak valódi tétje van. Emellett a repülés szeretete is közös bennünk, akik ezt a hivatást választottuk.
– Mit tanácsolnál azoknak, akik légiforgalmi irányítók szeretnének lenni?
B. K.: Fel kell készülni a hosszú és nehéz képzésre, valamint a folyamatos éberségre. Ez egy fantasztikus szakma, de mentálisan is megterhelő. Ha valaki szereti a repülést, gyors döntéshozó és bírja a stresszt, annak ez lehet a tökéletes hivatás.
